A mohácsi kistérség egyértelműen agrár jellegű. Megállapítható, hogy a kistérség fejlesztése érdekében előrelépés a nagy hagyományokkal és jó adottságokkal rendelkező mezőgazdaságban várható. Ez annál is inkább megalapozott vélemény, mivel a térség ipara jelentős mértékben a mezőgazdaság termékeinek feldolgozására, illetve a mezőgazdasági termelés kiszolgálására rendezkedett be.

Az aktív népesség nagy része él a mezőgazdaságból (30,3% - ez az adat körülbelül kétszerese a Baranya megyei hasonló értéknek), s kihasználva a tradíciókat és a déli részen valóban jó minőségű talajokat, hosszútávon mindenképpen megmarad a magas színvonalú, intenzív termelés. A kistérség gazdasági szerkezetét meghatározza, hogy a mezőgazdasági nagy társas vállalkozások alaptevékenységgel foglalkoznak és relatíve alacsony a kiegészítő tevékenységek aránya, illetve rövid a termékpálya útja a kistérségben. A különböző gazdasági ágazatok kistérségen belüli kapcsolatrendszere kevésbé alakult ki, melynek okai között a helyi szereplők a gazdaságszervező erők és az intézményrendszer hiányát emelték ki. Az elmúlt években azonban megállapítható, hogy érzékelhetően javult a települési önkormányzatok gazdaságszervező és gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó tevékenysége.

A mezőgazdasági termelés és értékesítés kapcsolatát egyre inkább meghatározza a gazdasági átalakulás, melynek folyamata napjainkban is tart. A mezőgazdasági termelők összetétele folyamatosan átalakul. A társas vállalkozások, így az Rt-k, a szövetkezetek és a Kft-k rendelkeznek a megtermelt termények betakarítására, tárolására, manipulálására alkalmas infrastruktúrával. Az egyéni termelők az általuk megtermelt árualapot itt tudják értékesíteni, illetve raktároztatni. A térségben is megkezdődött az értékesítő és szolgáltató szövetkezetek szervezése, mivel a közös feldolgozás, raktározás és értékesítés nagyobb értékesítési biztonságot ad az egyéni termelőknek.

A termőterületek nagysága alapján a mohácsi kistérségben az országos állapothoz hasonlóan a gabonafélék termesztése aránytalanul magas, mely visszavezethető a kedvező termőhelyi adottságokra éppúgy, mint a termesztési tapasztalatokra, a megmaradt nagytáblás földhasználatra, a gépesítettség sajátosságaira és egyoldalúságára, a kisebb tőkebefektetésre, stb.

A vetésterület nagysága alapján kiemelkedik az őszi búza 29,8 %-os, és a kukorica 28,1 %-os részarányával, majd az őszi árpa ( 9 % ) és a szója ( 8,9 % ) részaránya következik. Ezt követi a cukorrépa ( 3,9 % ) és a silókukorica ( 3,2 % ) részaránya. Jelentős még a kistérségben a napraforgó, lucerna, a borsó, repce, tavaszi árpa, triticale és a lencse termesztése.

A földterületek alapján megállapíthattuk, hogy a térségben a szőlő termesztése viszonylag jelentősnek mondható, bár a gazdálkodók elszórtan, kisebb egyéni gazdaságokban művelik szőlőjüket. Nagyobb ültetvény blokk Szajk, Versend, Szederkény, Bóly, Dunaszekcső és Hásságy településeken található. Mohácson is az elaprózott, 1 ha alatti területek a dominálóak, 5 termelő művel 3-6 ha közötti területet. A szőlő feldolgozásával a gazdasági hasznosítást és az értékesítést is a borúthoz, a turizmushoz kapcsoltan képzelik el a gazdaság szereplői.

A térségben a gyümölcstermesztés gyakorlatilag nem jelentős. Itt az önellátásra és a helyi piacokra termelnek. Az összes vetésterületből a gyümölcs vetésterülete mindössze 0,18 % (133 ha ).


A zöldségtermesztésből a tájkörzetre jellemző káposztafélék és burgonya termesztése is említésre méltó, de az elaprózottság és az évenkénti állandó ingadozás miatt a piaci és értékesítési viszonyok függvényében a vetésterület is állandóan változik.

A termékértékesítésre jellemző, hogy a térség jelentős többletet termel, melyet más térségekben értékesít és részben exportál. Az állatállomány takarmányszükségletén felüli gabonát jó minősége és korai betakarítása miatt a piac keresi. Szóját, napraforgót, cukorrépát szerződés alapján értékesítenek.

A vetőmagtermelést végző Bóly RT az egyik legnagyobb felvásárló a térségben. Jelentős exporttevékenységet folytat, főként az általa integrált növényekből.
A piac és értékesítési árak függvényében valamennyi tárolóval rendelkező társas vállalkozás szerepet vállal a termények felvásárlásában és értékesítésében Az IKR, GABONA RT. termeltet és felvásárol.

A kistérség állattenyésztésére jellemző, hogy az állatállomány az elmúlt években folyamatosan csökkent, de a baromfi és a sertés létszám csökkenése megállt, stabilizálódott. Ez az utóbbi évek mezőgazdasági támogatásaiból felújított beruházásoknak a következménye. A szarvasmarha állomány továbbra is csökken, elsősorban az egyéni gazdák hagynak fel a tehéntartással. A felsorolt állatfajokon túl megemlítendő az édesvizi haltenyésztés 227 ha területen.

A legnagyobb halastó Somberek ( 72 ha ), Erdősmárok ( 27 ha ), Lánycsók ( 27 ha ), Szebény ( 14 ) és Liptód ( 10 ) és Majs ( 9 ) területén található. A terület több, mint fele korszerűtlen, felújításra vár, emiatt a hatékonyság és eredményesség igen alacsony.

Juhtartással a térségben 100 %-ban egyéni termelők foglalkoznak. Becsült adat: 3000 anya. Megemlítendő még a nyúltartás és a méhészet és a kecsketartás.

A Bóly RT nemcsak a növénytermesztésben, hanem az állattenyésztésben is betölti az integrátori funkcióit. A baromfi-, sertés-, szarvasmarha tenyésztéshez kapcsolódóan a takarmánygyártás és forgalmazás is tevékenységi körébe tartozik. A térség egyetlen ménese a 131 db-os lóállomány is itt található.

A hízósertés előállítás 50 %-a társas és 50 %-a egyéni termelőknél folyik. A jó minőségű, intenzív tartás a társas vállalkozásokra jellemző. A minőségi vágás bevezetésével az egyéni vállalkozók többsége is átvette ezt a technológiát.

A szarvasmarha tenyésztés 70 %-ban a nagyüzemi, koncentrált telepeken folyik. Az egyéni gazdáknál csökken az állomány. Ezt a tejértékesítési nehézsége indokolja.

A baromfitartás is jelentős a térségben, ahol az egyéni termelők már különböző integráló vállalatokhoz szerződtek. A Bóly RT mellett már 3 kisebb felvásárló vállalkozás is működik. Gyakorlatilag az értékesítés biztonsága biztosítva lenne, de a piac stagnálása, illetve a kereslet visszaesése itt is érzékelteti hatását.

Az állattenyésztés termékeinek értékesítése a kistérségen kívülre történik, a belföldi értékesítés nagy része a megyén belül kerül feldolgozásra.
A tej felvásárlói: MIZO Pécs, Tolnatej RT Szekszárd, Dráva Tej KFT .
A hízómarha 60 %-a exportra kerül.
A hízósertés jelentős feldolgozói: DÉLHÚS Rt , PINI Hungary Kft., de Kaposvárra is szállítanak.
A mohácsi kistérségben 8 kisebb vágóhíd működik, mely a helyi ellátásra vásárol rendszeresen sertéseket.

A kistérségben is tapasztalható, hogy az integráció szerepe a termeltetéstől az értékesítésig egyre inkább növekszik, melynek következtében az integrátorok száma is nő. Az egyéni termelőkkel termeltetési szerződést kötnek és hiteleznek vetőmagot, műtrágyát, növényvédőszert.

Az ipari növények termeltetése csak szerződéses formában működik.