Gazdasági Körkép > Turizmus

Az idegenforgalmi szektornak Magyarországon kiemelt szerep jut, mivel e szektor viszonylag gyors eredményeket felmutatva hozzájárulhat más gazdasági ágazatok fejlődéséhez és ezen keresztül a lakosság jövedelmi viszonyaira, kulturális, műveltségi színvonalára is döntő hatással bír.

A mohácsi kistérség rendkívül változatos természeti, történeti, kulturális adottságai a vonzerők tekintetében optimizmusra adhatnak okot. Az etnikai sokszínűség, a külföldi családi kapcsolatok, az egyre fejlődő falusi- és borturizmus még messze kihasználatlan, de a turizmus szinte valamennyi a térségben megjeleníthető ága fejlesztésre szorul, kihasználva a már meglévő lehetőségeket (Pld: busójárás, Mohács nevének viszonylagos ismertsége, a nemzetiségek jó anyaországi kapcsolatai, Duna… stb.). Számtalan előnyt hordoz magában az a tény is, hogy megalakult a Duna-Dráva Nemzeti Park, illetve a térség több területe viszonylagos érintetlenségnek örvend, melyek mind – mind alapjai lehetnek a zöld- turizmus fejlődésének.

Nagy elmaradás mutatkozik az idegenforgalmi infrastruktúra területén. Bár a vendégéjszakák száma lassan növekszik (1997 -309,1 , 1998 – 321,2 / 1000 főre vetítve ), a megyei átlag ezen adatok közel ötszörösét teszik ki. (1997 – 1550, 1998 – 1522). Hasonlóan nagy a lemaradás a férőhelyek tekintetében is, ahol a kistérség 1000 főre vetített adatai három és félszer alacsonyabb értékeket mutatnak a megyei átlagértékeknél.

Vonzerőleltár
A kistérség természeti adottságai, történelmi múltját tekintve hazánk egyik legváltozatosabb megyéjében fekszik, amit nagyon jól kifejez az idegenforgalmi terméktípusok változatossága. Az etnikai sokszínűség, az egyre fejlődő falusi- és borturizmus még messze kihasználatlan, de a már meglévő lehetőségei mind-mind vonzzák a turistákat.

Természeti vonzerők
A kistérség Baranya megye keleti harmadát foglalja magába. Délről Horvátországgal, keleten az Alfölddel határos, nyugaton a Siklós-Villányi tájegység, illetve a Baranyai-dombság alkotják természetes határait, északon a Sárköz és a Tolnai-dombság határolja.
A 48 településből álló térség központja, egyben legnagyobb és legjelentősebb települése Mohács, amely a Duna két partján terül el hazánk déli határszakaszán. De igen fontos szerepet tölt be a terület életében Bóly, Somberek, Véménd, Dunaszekcső és Szederkény is.
A táj nem egységes, síkságok, dombságok és teraszos síkságok is megtalálhatók.
A területen négy kistáj találkozik. É-Ny-ról a Dél-Baranyai dombság, jórészt löszös, dombsági és csak kisebb részben síksági térség, melynek felszínébe ÉK-en a Geresdi-dombság magasabb, de igen kis kiterjedésű vonulatai öblösödnek be. D-Ny-on a Nyárád-Harkányi sík többnyire ármentes hordalékkúp-síkság. A terület központja a Mohácsi teraszos síkon fekszik. A keleti részek a Mohács-sziget részeit képezik, Ny-ról pedig Dunaszekcső és Bár településeknél a löszös hordalékkúp-síkság. Az ártéri síkság keleti határa a Baracskai-Dunaág, illetve a bácskai terasz. A geológiai sokszínűség következtében a talajtípusok számos fajtájával találkozhatunk. Minőségüket tekintve az országos átlagnál jobb a talajok termőképessége.
A terület fő vízgyűjtője a Duna, melybe balról az Igali-, és a Karapancsai főcsatorna torkollik. Jobbról több kis vízfolyás éri el itt a folyót: Csele-patak, Lánycsók – Marázai-patak, Borza-patak, Versendi-, és a Majsi-patak, Karasica.
A Duna hosszú útjának Mohács határában van a közepe: a feketeerdei forrás 1443 km-re, a Fekete-tengeri torkolat pedig 1447 km-re fekszik a mohácsi kikötőtől. A mohácsi síkság 80-90 méterrel a tengerszint feletti lapály. A folyó szabályozásáig, az 1880-as évekig a szigetet gyakran elöntötte a víz. A levágott kanyarulatok a Mocskos, Sirina, Béda nevű holtágak és a környező erdők szívesen látogatott kirándulóhelyek, kedvelt horgászparadicsom, vadban gazdag terület.
Az északról idelátogató a Duna magas partja mellett, a Szőlőhegy alatti kanyargós úton autózik. Itt a dombok átlag 30-70 méterre emelkednek ki a síkságból. A szőlővel borított oldalak pincéi, nyaralói kedvező benyomást nyújtanak az ideérkezőknek. Az itt élő emberek közel 2000 év óta művelik a szőlőt.
Mohács északi részén található a Felső-zátony, amelynek déli csücskénél homokos strand vonzza a fürdőzőket. Sajnos a romló vízminőség miatt a hatóságok több helyen a fürdés korlátozását rendelték el, melynek alapvető oka a vízbe jutó szennyvíz mennyisége és összetétele.
A fontosabb természeti értékek között vehetjük számba a bőséges termálvíz-kincset, mely után a kutatás már régóta folyt. A Bóly-Borjád tengely mentén találtak termálvíz-kincset, amelynek turisztikai felhasználásáról egyenlőre még nincs konkrét elképzelés. De más helyeken is, így Monyoródon, Himesházán is kiaknázásra vár a termálvíz.

A horgászat és a halászat a táj adottságaiból következően jelentős és az is marad. A Dunában fogható különféle halfajok: ponty, harcsa, kárász, csuka, keszeg, balin, süllő, kecsege. Vita tárgyát képezi a természetvédők és a lakosság között a horgászat, halászat korlátozása, esetleg tilalma, hiszen a mohácsi lakosság számára életmóddá fejlődött horgászás kellő odafigyelés nélkül a környezet tisztaságára, rendben tartására, megzavarja az élővilágot.
A Dunán kívül szinte minden dombhajlatban található kis vizű patak, vízfolyás, amelyek szerény lehetőséget nyújtanak a horgászoknak. A szervezeti kereteket horgászati egyesületek biztosítják, melyek többsége saját horgásztóval rendelkezik, ahol tagjainak és a vendéghorgászoknak kellemes körülmények között biztosítanak szórakozást, pihenést.
Néhány jelentősebb térségi halastó: erdősmároki, lánycsóki, hásságy-olaszi, kisbudméri, bári, a „Vörös-tenger” Nagynyárád és Bóly között stb.

A vadállományt tekintve is találunk értékes területeket a környéken, amely elsősorban a külföldi vadászokat vonzza. A térségben jelentős az apró- és nagyvad-állomány. Található itt szarvas, őz, vaddisznó, szalonka, vadkacsa, fácán, nyúl, vadliba. A vadászat egyik központja a Bóly melletti Békáspuszta vadászterületet, mely Vadászház-panziójával felkészült az érdeklődők fogadására.

Vízi sportok számára a festői táj, a homokos zátonyok, partszakaszok, a Duna közelsége csábító környezetet biztosítanak. Többen szerveznek Bajára, Szekszárdra és Budapestre is Duna-túrákat. Az egyik legnagyobb problémát egy kiépített, felszerelt kemping hiánya jelenti. Az önkényesen kijelölt pihenőhelyek komoly veszélyt jelentenek a tájra, az élővilágra. A dunamenti vadkempingezés a fokozottan védett területek fészkelő madarainak zaklatásához, a sátorozások fa kivágáshoz vezetnek.

Habár a térségre jellemző a kijelölt útvonalak hiánya, néhány nagyobb turistaút áthalad a vidéken. Az „Európai Gyalogos Vándorút” hálózat „E4” számú útja Ausztriából érkezik, és a megye keleti határa közelében, a Harsányi keresztnél délre fordulva keresztezi a térség néhány települését is. Feked, Himesháza, Mohács érintésével Udvarnál a szomszédos ország területére lép. Fekedtől az út nincs jelölve, amit pótolni kell. A megye jelvényszerző kerékpártúra-útvonalai közül a „Baranyai kerékpáros körút” a megye legszebb tájait, a „Baranya legszebb templomai” a megye műemlék templomait fűzi fel egy-egy útvonalra. A lankás, változatos vidék kerékpározásra alkalmas területeket rejt magában, és folyamatban van a környező települések regionális együttműködésének keretében egy, a környéket behálózó kerékpárútvonal is.

A lovaglás lehetőségeit illetően az előbbiekhez hasonló helyzettel találkozhatunk. Elegendő gyönyörű szabadterület áll rendelkezésre, viszont a hozzátartozó infrastruktúra még gyerekcipőben jár. Néhány lovas tanyát, lovasiskolát találhatunk (Mohács – Pegazus lovastanya, Békáspuszta, Székelyszabar – Lovarda), ahol lovas oktatáson kívül lehetőség van terep- és túralovaglásra, csoportos lovastúrákra, sétalovaglásra stb.

Kulturális, ember alkotta vonzerők
Ha a természeti adottságok után sorra vesszük a térség emberalkotta vonzerőit, megállapítható, hogy a térség kulturális értékei a szó szoros értelmében az erőforrások közé tartoznak, hiszen ezek az itt élés gyökerét adják, és kötik az itt élőket otthonaikhoz.

Számos faluban őrzik a helyi, népi, nemzetiségi hagyományokat, tánccsoportok, zenekarok működnek. Az iskolai oktatásban, de már az óvodáskorban több helyen folyik nyelvi, nemzetiségi oktatás. Tudvalevő, hogy a térség idegenforgalmát nagymértékben befolyásolja az etnikai összetétel. A német nemzetiségnek kiterjedt családi, rokoni kapcsolatai vannak Németországban. Ezek nagy számban látogatnak haza, létrehozva ezzel egyfajta rokoni turizmust, amely ugyan nem jár kimagasló bevétellel, azonban óriási propaganda értéke van. Ha a hozzánk látogatóknak vonzó és megfelelő minőségű programokat tudunk kínálni, ennek hírét viszik és további, klasszikus értelemben vett turizmust vonzanak. A statisztikai felmérések szerint a települések 41%-ának van valamilyen külföldi kapcsolata. Ezek a kapcsolatok szinte mind kulturális jellegűek. A kapcsolatok 60%-a Németországgal jött létre, 20 %-a Ausztriával, 8 %-a pedig Szlovákiával. Kis százalékban találkozhatunk belga, bolgár, francia és román kapcsolatokkal is.

A német nyelvterülettel való széleskörű kapcsolatok fontosságát bizonyítják a különböző településeken működő kulturális egyesületek, énekkarok, tánccsoportok, színjátszó körök, melyek célja a német nemzetiségi kulturális hagyományok ápolása.

A falusi turizmus is kifejlődőben van. A térség településeinek 20 %-a már bekapcsolódott a falusi turizmusba. A térségben sok emlékmű, védett épület található, melyek bemutatása szintén bekapcsolható az idelátogató turisták számára tervezett programokba. Néhány településen még élnek a népi hagyományok, régi mesterségek. Egy-egy ilyen műhely meglátogatása szintén vonzó és érdekes program lehet a turisták számára. A térség nagy számú lakossága ismeri és használja a német nyelvet, őrzi a német népi hagyományokat, ápolja a nemzetiségi kultúrát a falusi turizmus érdekében is.

Építészeti értékek
A kulturális értékek között említhetőek az építészeti alkotások, melyek közül néhány műemléki védelmet élvez, de sokat még fel sem fedeztek. Sok faluban találkozhatunk még néhány műemlék jellegű, sváb lakóházzal. Több településnél is találunk közvetlenül csatlakozó, egységében megőrzésre feltétlen méltó, a népi hagyományok továbbélésének is színteret adó pincesort (pl. Töttös, Nagynyárád stb.). A 353 présházas pincéből álló bólyi pincefalu megvalósítására a rendezési tervek elkészültek. Pincesorokon, azok eredeti felszerelésén kívül régi gazdasági épületek, számos kápolna, templom, kálvária, temetőkápolna és temető található a falvakban és őrzi a valamikor itt élők keze nyomát. A régi templomok, szobrok, keresztek és emlékművek nagy része lakossági, egyházi és önkormányzati összefogással helyreállításra került, jórészük felújítását tervezik.

  • A szép természeti környezetben fekvő Babarc völgyben épült Mohácstól 10 km-re, körülötte enyhe lejtésű völgyhátak vannak. Építészeti látnivalói között a római katolikus templomot és a református templomot említik.
  • Bárban 1864-ben a régi templom helyétől valamivel lejjebb épült a még ma is fennálló templom tiszta kőből és téglából, szép formás román stílusban. Nepomuki Szent János tiszteletére szentelték. Védett parkja a bólyi mg. Kombinát területén ideális kirándulóhelyként szolgál a látogatók számára.
  • Borjád faluképének jellegzetes karaktert kölcsönöz az 1890-ben épült evangélikus temploma, a falusi miliőbe illő, barátságos homlokzatú községháza épülete, illetőleg az első- és a második világháborúban elhunyt hősök, áldozatok tiszteletére állított emlékmű. A községháza és az orvosi rendelő tetszetős kialakítása elismeréseként a megyei közgyűlés az „Építészeti kultúráért” dicsérettel és díjjal is jutalmazta Borjád önkormányzatát. Ugyanakkor itt található egy malom-műemlék jellegű épület is.
  • Dunafalván római kori ellenerőd romot találunk.
  • Dunaszekcső település széles patakvölgyben terül el, amely jellegzetes észak-déli irányú. A bal oldalán lévő dombok közül az első a Várhegy, amelynek Duna felőli oldala meredek, a község felőli lankás, ennek lépcsős emelkedésén épültek az utcák. Az utolsó házak elhagyása után a Várhegy tetejére lehet jutni. A Várhegyet egy mély és széles szakadék választja el a Püspökhegytől. Ezt a mélyedést a rómaiak készítették. Dunaszekcső a történelem során a megye, a régió életében mindig jelentős szerepet játszott elsősorban földrajzi fekvése miatt. A falu műemlékei a 18-19. századból maradt ránk. A mai római katolikus templom klasszicizáló stílusban épült Sarlós Boldogasszony tiszteletére. Homlokzata oromzatos. Vázákkal díszített erkélyes kapuján a volt földesúr Bésán család címere, falán a két fülkében Szent Péter és Pál apostol barokk szobra láthat a 18. századból. A templom előtt álló kőkereszt 1809-ből való. Három kápolna készült 1773-ban, 1855-ben és 1888-ba Szentháromság, Szent Imre, valamint a Fájdalmas Szűz tiszteletére. A szerb templom a 18. századból maradt ránk. Az általános iskola a Jankovich család kúriája volt. A 19. század elején részben átépítették. Borsos Miklós műve, egy vörösrézből készült Petőfi plakett díszíti a Petőfi könyvtár falát. A Duna mellett a dombtetőn egy 15. századbeli kolostor romjai láthatók.
  • Geresdlak két településből és egy településrészből alakult ki, Geresdből, Püspöklakból és Kisgeresdből. A község gyönyörű természeti környezetben, igazi dombvidéken fekszik. A tiszta, rendezett településen még eredetiben láthatók régi paraszti, a német építészet jegyeit magukon viselő házak, amelyeknek homlokzata fabetétes. A volt geresdi barokk templomot 1704-ben Szent Pál remete tiszteletére építették, 1794-ben újjáépült. A szent Pált ábrázoló oltárkép, melynek festője ismeretlen, a pécsi líceumtemplomból került ide. A későbarokk püspöklaki Szent Bertalan templom 1828-ból való. Freskói 1863-ban készültek. A temetőben a kápolnát Jézus Szenvedése tiszteletére szentelték 1809-ben. A püspöklaki plébánia már 1788-tól önálló volt, s ettől az esztendőtől vezették az anyakönyveket is.
  • Görcsönydobokán, a község alsó végén a rómaiak korából telepnyomokat és érméket találtak. Az avarokra vonatkozóan 1941-ben végzett ásatások során 87 síros temetőrészletet tártak fel. A község mindkét temploma 1820-ban épült. Igazi turisztikai vonzerővel nem rendelkeznek.
  • Hásságy templomát Páduai Szent Antal tiszteletére szentelték fel 1763-ban. Két kápolnája közül a régebbit Szent Rókus tiszteletére szentelték fel 1769-ben, a másikat 1890-ben a Szentháromság tiszteletére. Különösebb turisztikai jelentőségük nincs.
  • Himesháza római katolikus temploma 1753-ban épült Kisboldogasszony tiszteletére. A Kálvária-hegyen 1794-ben egy kápolnát emeltek a Szent Kereszt tiszteletére. Különösebb turisztikai vonzerejük nincs.
  • Kisbudmér mai temploma műemlék jellegű, klasszicista stílusú. Kisboldogasszony tiszteletére szentelték fel 1812-ben.
  • Kisnyárádon az egykori iskola átalakított épületében kapott helyet a helytörténeti kiállítás.
  • Kölked református temploma műemlék jellegű, emellett helyileg védett 30 épület. Ez országosan is magas szám és a lakosság saját története iránti tiszteletét jelzi, az érintett házak külső homlokzatát csak eredeti állapotban lehet felújítani.
  • Lánycsók barokk stílusú 1766-1773 között építették és 1773-ban szentelték fel Nagyboldogasszony tiszteletére. A falu temetőjében 1901-ben a Fájdalmas Szűz tiszteletére kápolnát építettek. A szerb templom építését 1752-ben kezdték el.
  • Liptód egyike azon 41 településnek, amelyet még I. István 1015-ben a pécsváradi Szt. Benedek apátságnak adományozott. Római katolikus temploma műemlékvédelem alatt áll.
  • A térség templomai közül külön ki kell emelni a máriakéméndi 15. századi, gótikus szentélyű római katolikus kegytemplomot, melyet mai barokkos formájában 1761-ben építették ki. 1740-ben öt leánynak Szűz Mária jelenése volt az ősi Szent Márton templom romjainál. Egyre többen kezdtek ide zarándokolni az egyházi hatóságok tilalma ellenére. 1754-től XIV. Benedek pápa engedélyével búcsúkat tartanak itt. A kegytemplom ma műemléki védettséget élvez. A templom melletti Kálváriát 1844-ben létesítették. Máriakéménd ma búcsújáróhely.
  • Mohács, a térség központja a magyar történelemben játszott sajátos szerepe révén gazdag műemlékekben, történelmi emlékhelyekben. A magyar tudatban a történelmi Mohács neve összekapcsolódott az 1526-os sorsdöntő csatával. Augusztus 29-én a mohácsi síkon pusztult el a magyar hadsereg jelentős része. II. Lajos király menekülés közben a nyári záportól megáradt Csele-patakba veszett. 1864-től emlékoszlop jelzi szomorú helyét, ahol évente összegyűlnek a tisztelgő mohácsiak. 1976-ban a csata 450- évfordulóján a föltárt 5 tömegsír köré Vadász György terve alapján Emlékpark épült. A 120 kopjafát Kő Pál, Kiss Sándor, Király József és Szabó István készítette. A csata 400. Évfordulóján, 1926-ban rakták le a város főterén lévő Emléktemplom alapjait. A szomszédos városházával együtt Árkay Aladár és Árkay Bertalan tervei alapján épültek, keleties motívumokkal díszítve. A templom alsó üvegablakait Árkayné Sztehlo Lili készítette az 1930-as évek végén. Az építkezés során mintegy 3000 magyar község, 52 város és 25 megyeháza udvarából vett földből egy-egy kilogrammot helyeztek el az alapban, szimbolikusan kifejezve ezzel, hogyha a nemzet élni akar, akkor össze kell fogni. A környező fasorok között kellemes sétát tehetnek az idelátogató turisták. Mohács a török uralom alól 1686-ban szabadult fel, amit szívesen emlegetnek a második mohácsi csataként. A város főterén egy 1937-ben emelt szoborcsoport emlékeztet erre és az az ágyú, amit a dunai átkelést védők hagytak itt. A török idők után a XIII. században alakult ki Mohács nemzetiségi arculata. A nemzetiségek egymástól elkülönülve telepedtek le és így együtt élve napjainkig megőrizték sajátos kultúrájuk elemeit. 1739-85 között elkészült a barokk stílusú püspöki kastély, amely ma a Kisfaludy Károly Gimnáziumnak ad otthont. Bejárata felett Berényi Zsigmond püspök címere látható. A mellette lévő püspöki templom 1742-ben készült el. Nem messze található a bosnyák ferences barátok kolostora, melynek oltárképén Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának. A betelepült németek népi barokk házaiból még található néhány a mai Kossuth Lajos utcában. Ebben az időben kezdték építeni a Duna-part közelében a szerb templomot is. Ennek 48 m magas tornya Mohácson a legmagasabb. Ikonjaik egy része a környéken lebontott templomokból való és országos jelentőségű. Említést érdemel a templom mögötti téren álló 1742-ben állított Nepomuki Szent János szobor.
  • A századfordulóig közel 1000-re nő a zsidó származású polgárok száma is. Zsinagógájuk helyén ma a Mohácsi Jenő Városi Könyvtár áll, szembe vele találjuk a zsidók emlékfalát.
  • Az első világháború után a város szerb megszállás alá került mintegy 3 évre. Kivonulásukkor a szerb lakosság nagy része is áttelepült. A megmaradt három nemzetiségnek Martinelli Jenő alkotott szép maradandó emléket. A sokác, magyar és német népviseletű lány szobra 1927-ben készült el, ma a Városháza előtt áll. A lányok a békés együttélés szimbólumaként fogják egymás kezét.
  • Nagynyárád első régészeti emlékei a római korból valók. A régi római katolikus fatemplom helyébe Klimó püspök közbenjárására Máris Terézia építtetett templomot a Boldosgágos Szűz Mária Szent Neve tiszteletére. 1762-ben benediktálta Chistovich Imre pécsi püspöki helynök. Főoltára 1868-ban készült. Említésre érdemes a katolikus temető is és a két pincesor. Idegenforgalmi szempontból is jelentős Sárdi János kékfestő mester műhelye, ahol minden munkafázis megtekinthető.
  • Sátorhely megemlítendő értékei között szerepel a mohácsi emlékpark, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal által felújított komlószárító és a faluközpontban található park, amelyben Tischler Ferenc képzőművész Termékenység című szobra látható. További kulturális, szellemi értéket képviselnek a várudvar megmaradt épületei. A fennmaradt részben rendezték be a polgármesteri hivatalt és a postát, tovább a várudvari magtárban építették ki a katolikus templomot.
  • A sombereki templom építését 1766-ban kezdte meg Sauska Antal kegyúr, majd 83-ban Eszterházy Pál pécsi püspök szentelte fel Szűz Mária nevére. A temetői kápolna Szent Kereszt tiszteletére épült 1829-ben. A faluban urasági kastély látható, amely ma szociális otthonként funkcionál. A kastélyt a 19. század elején építtette a Sauska család. A magas kőfallal körülvett szerb templom a 18. század elején épült, ez a falu egyik legrégibb épülete.
  • Szajk gyönyörű és védett pincesora ma is a borkészítést szolgálja. Műemlékként van nyilvántartva a temető két kápolnája és a szép környezetben fekvő kálváriája. A két világháborúban elesett szajkiak emlékét őrzi a neveket tartalmazó két szép obeliszk. A falu katolikus temploma 1753-ban Szent András apostol tiszteletére épült. Temetői kápolnáját 1760-ban barokk stílusban készítették és Szent Vendel tiszteletére szentelték.
  • Szederkény 1810-12 között klasszicista stílusban épült templomának külön értéke Boros Nep. János művész Szent Lőrincet ábrázoló képe 1846-ból. Szenteltvíztartója a török időkben mosdómedence volt. Figyelmet érdemel, mint népi építészeti emlék a Dózsa György utca 4. szám alatti ház is helytörténeti kiállításával.
  • Versend legrégibb épülete a római katolikus templom és a hozzá kapcsolódó paplak, melynek elődjét még 1732-ben építették fából, majd 1928-ban újjáépítették.

A fentieket figyelembe véve elmondhatjuk, hogy a térségben vannak olyan építőművészeti alkotások, még ha elszórtan is, amelyek figyelmet érdemelnek, amelyek önálló vonzerőként is megállják a helyüket.



Néprajzi adottságok

Mohács és térsége gazdag néprajzi kinccsel, hagyománnyal rendelkezik. A környező falvakra jellemző a majális, juniális, búcsú, szüreti bál, szüreti, pünkösdi felvonulás, arató ünnepségek évente történő megrendezése. Néhány éve váltak szokássá a falvakból elszármazottak meghívásával rendezett falunapok. Több településen rendeznek ősszel sörfesztiválokat. Ezek sorából kiemelkedik a Mediterrán Ősz elnevezésű három napos sörfesztivál Mohácson. Hasonló elnevezést visel a Lánycsóki Borfesztivál, amely évenként megrendezésre kerülő, megyei szervezésű program.

  • A térség majd minden településén tartanak búcsút a templom névadó-, védőszentjének ünnepe kapcsán. Ekkor szentmise van, kirakodóvásár, illetve egyéb kulturális programok. Kiemelkedő jelentőséggel egyikük sem bír, a szokványos keretek között zajlanak ezek a népünnepélyek.
  • Több településen (Bárban, Dunaszekcsőn, Geresdlakon, Kékesden, Kölkeden, Lánycsókon, Nagynyárádon, Szajkon, Szebényben) tartanak szüreti fesztivált, általában szeptemberben vagy októberben, amikor is a helyi, illetve meghívott vendégtánccsoportok vonulnak fel a falu vagy község főutcáján szép népviseletben. Dunaszekcsőn különösen nagy hagyománya van a szüreti felvonulásnak. Zenekar kíséri a kocsin ülő bírót és bírónőt, akik a menetet vezetik. Este szüreti bál zárja a mulatságot. Ezek a szüreti mulatságok azért is jelentősek a térségben, mert tudvalévő, Mohács és térsége gazdag, jó minőségű bortermő vidék.
  • A településeken általában a mikulást, a karácsonyt, a húsvétot, tehát a nagyobb egyházi ünnepeket tartják meg közösségi szinten a helyi szokásoknak megfelelően (pl. Mohácson „Házhoz megy a Mikulás”). A húsvét hétfőre jellemző szokások közül meg kell említenünk a bólyi „Emausz járást”, amikor is a pincetulajdonosok barátaikat, ismerőseiket meghívva, a présházaknál töltik az ünnep második napját, vagy a Karasica parton pikniket rendezve csatlakoznak az ünnepséghez. Ezt a szokást több környező falu is átvette. Több helyütt a pünkösdöt és a farsangot is megünneplik. Ez utóbbiaknál kiemelkedő jelentőségű Mohács, amelynek neve szinte összefonódik a Búsójárással. Ez a népszokás a török kiűzésével kapcsolja össze a télűző hagyományt. A mohácsi sokácok mondája szerint őseik a szigeti rejtekhelyekről csónakokon átkelve, állatbőrökbe és szörnyű álarcokba bújva, kolompolva, kerepelve úgy megijesztették a babonás törököket, hogy azok elmenekültek Mohácsról. Valójában a Búsójárás egy tavaszváró-téltemető vigasság. Mára az idegenforgalom medrébe terelt népszokás sokat veszített az eredeti hagyományokból, de a látványosság szempontjából nyert is. A télűző hagyományon kívül két újabb felelevenített fesztivál Mohácson a Nepomuki Szent János Ünnepség és a Pünkösdi Dalostalálkozó. Nepomuki Szent János a vízenjárók és a vízimolnárok védőszentje. Ehhez egy régi mohácsi szokás, egy „dunai körmenet” kötődik. A két napos rendezvény fő eseménye az ún. Jánoskázás. Ilyenkor fáklyás csónakokból égő gyertyával díszített koszorúkat helyeznek a vízre, majd este következik a tűzijáték. A második nap liturgiával kezdődik, amit zenés sétahajózás követ a zöld gallyakkal feldíszített komppal. A rendezvény zárásaként halászléfőző verseny szerepel. A rendezvény egyelőre még inkább csak a helybeliek ünnepe, de egyre nagyobb propagandának örvend és turisztikai vonzerőként is szerepelhet.
  • A térségben élnek a lakodalmi szokások is sokhelyütt, nemcsak a falvakban, hanem a nagyobb településeken is. Nagynyárád, Somberek, Palotabozsok, Himesháza vállalkozó kedvű lakosai a hagyományokat felelevenítve eljátsszák a régi lakodalmasokat. Ez a szokás már bevezetett turisztikai látványosság.
  • A kulturális, nemzetiségi emlékek megőrzésére, bemutatására szolgálnak a kiállítások, múzeumok:
    • Bóly-Békáspusztán a mezőgazdasági kombinát termeléstörténete látható.
    • Mohácson a Kanizsai Dorottya Múzeumban a mohácsi csata emlékkiállítása látható, illetve a magyarországi horvátok, szerbek, szlovének népművészete. Horváth László fazekas kiállítása is érdekes látványosság. Kolbe Mihály és Martinszky János emlékkiállítása a Kossuth Filmszínház emeletén kapott helyet. Itt tekinthető meg a Mohács népei, mohácsi fekete kerámia és a busóálarcok című állandó kiállítás 1997-től.
    • Kisbudméron helyi régi miseruhákból nyílt kiállítás.
    • Helytörténeti múzeumok működnek Kisnyárádon, Majson (falumúzeum).
    • Helytörténeti gyűjtemény található Szajkon és Sombereken.
    • Hásságyon fafaragó állandó kiállítás található.
       
  • A térségnek jellemző a kézművessége és népművészete. A hagyományos foglalkozásokat űző mesterembereknek magas a száma. Él itt mézeskalács-készítő (Mohácson, Bólyban), gyapjúfonó, pacskerkészítő, gyertyaöntő (Bólyban, Véménden), kékfestő (Nagynyárádon), keramikus, fazekas (Bólyban, Mohácson), kötélverő, álarc- és fafaragó (Mohácson, Hásságyon) stb. Azonban csak néhányan vannak, akik termékükkel és mesterségük bemutatásával már beépültek a turisztikai kínálatba. Híres a mohácsi fekete kerámia, mohácsi busóálarc-fafaragás, Sárdi János kékfestő mestersége, tudománya, ugyanakkor hátrány az összefogott információ szolgáltatás hiánya.
  • A térségre a sokszínű nemzetiség jelenléte jellemző, de a népviseletben ma már csak az idős embereket látjuk itt-ott, többnyire a sváb lakosság soraiból. A különböző fesztiválok, felvonulások, illetve a tánccsoportok fellépései alkalmával kerülnek nyilvánosságra ezek a népviseletek.
  • A térségben szintén nagyon jelentős a hagyományőrző csoportok léte és nagy száma. Kórusok, tánccsoportok, zenekarok, kézimunkakörök, népdalkörök működnek sokfelé:
    • Babarcon van tánccsoport és Ifjúsági Fúvószenekar,
    • Dunaszekcsőn Hagyományőrző Tánccsoport él,
    • Együttműködik a Fazekasboda a Geresdlaki Tánccsoporttal,
    • Görcsönydobokán Német Népdalkör és Német Tánccsoport található,
    • Hásságyon Nemzetiségi Néptánccsoport működik,
    • Kisnyárádon Német Nemzetiségi Klub van,
    • Lánycsókon Felnőtt Vegyeskar, Táncegyüttes, Magyar-Német Kulturális Egyesület, „GJU” Német Ifjúsági Szervezet tevékenykedik,
    • Lippón Ifjúsági Zenekar, Nemzetiségi Tánccsoport van, illetve a Lippói Magyar-Német Egyesület,
    • Majson Fúvószenekar és Kulturális Egyesület él,
    • Mohácson tánccsoportok, Schneider Lajos Népdaléneklési Kör, a Bartók Béla Művelődési Központ Felnőtt Vegyeskara, iskolai kórusok, énekegyüttesek, zenekarok nagy számmal, fúvószenekar stb. működik,
    • Nagynyárádon Hagyományőrző Nemzetiségi Tánccsoport és Hagyományőrző Nemzetiségi Kórus található,
    • Palotabozsokon Ének-zene Egyesület, Ifjúsági Fúvószenekar, Magyar Dalkör,
    • Sombereken Felvidéki Dalkör, Székely Pávakör, Német Népdalkör, Fúvószenekar,
    • Szajkon Német nemzetiségi Dalárda, Német nemzetiségi Tánccsoport, Citeraegyüttes,
    • Szebényben Hagyomámyőrző egyesület működik,
    • Szederkényben Honismereti és Szabadidő Egyesület van,
    • Székelyszabarban Tánccsoport van és a Szabari Ének Trió él,
    • Szűrben Magyar-Német Kulturális Egyesület, női énekkar és tánccsoport,
    • Véménden Német nemzetiségi Tánccsoport, Nemzetiségi felnőtt Énekkar, Zenekar, Székely Pávakör működik.