• A város versenyképességének növelése természetes közegében a Duna menti városok körében,
• A Dunára alapozott exkluzív turizmus kereteinek kialakítása Mohácson,
• A város funkcióinak gazdagítása, a városhálózaton belüli szerepének megerősítése,
• A város kistérségvezetői legitimációjának erősítése,
• Hatékony turisztikai szervezet kialakítása Mohácson,
• Multiplikátor hatások érvényesítése a város és a városkörnyék gazdaságában,
• Hosszabb távon a város idegenforgalmi adóbevételének növelése,
• A város kulturális életének élénkítése az újonnan megjelenő fizetőképes turistakör révén,
• A város imázsának kedvező irányú alakítása a marketing tevékenység révén.

Kikötőfejlesztés, mint terület- és településfejlesztési projekt

A kikötőfejlesztés, mint városfejlesztési/településfejlesztési tevékenység a város belső struktúrájának átalakítását jelenti. A Duna menti területen jelentős beruházás, környezetátalakítás, új szolgáltatások kialakítása várható. A sok évszázados dunai kötődés újrafogalmazása a város hagyományos szerepkörének megújulását a folyó, mint erőforrás felhasználását jelenti. Ez a településfejlesztés lehetőségét adja/adhatja. Konkrétan megjelenő lehetőség a terület- és településfejlesztési (állami) források megszerzése. Ennek érdekében a megfelelő tervek felmutatásával lobbizni, pályázni szükséges ezen, források megszerzéséért.

Kikötőfejlesztés, mint „európai” projekt

A kikötőfejlesztés, azon belül a jacht-kikötő projekt, a város „európai” projektje lehet. Ez ad lehetőséget az európai térképre való felkerülésre. A Duna, mint a hetes európai (helsinki) korridor az európai infrastruktúra-fejlesztési elképzelések előterében áll. Magyarország európai uniós csatlakozását feltételezve a 2004-2006-os időszakban, az azt követő egy, de akár két évtizedre valószínűsíthető a déli magyar határ schengeni határrá válása. Így a mohácsi kikötő, mint az Európai Unió külső határállomása megkülönböztetett figyelmet fog élvezni mind a közösségi szervek, mind pedig az európai polgárok, köztük a reménybeli jachtos turisták számára is.
Az eredmény kemény eurókban lehet mérhető, már az előcsatlakozási alapokból is, illetve később az EU struktúrapolitikai eszközök révén érkező támogatásokból.

Kikötői szolgáltatások komplex turisztikai termékekben

A kikötői szolgáltatás hosszú ideig túlnyomóan, és a későbbi időszakban is többségében a helyi, regionális jacht-hajózók igényeit lesz hivatott kiszolgálni. A potenciális ügyfelek zöme feltehetőleg Pécs-Baranya, Dél-Somogy térségéből fog származni, ők lesznek azok, akik hajóikat a mohácsi kikötőben fogják teleltetni, és hosszabb-rövidebb túrákra innen fognak elindulni.
Ezen túl számolni kell és lehet a részben magyar, részben külföldi (főként német, osztrák) tranzitutasokra, hajókra is. A nemzetközi kikötői rang elérésének követelménye felkészít ennek a piaci szegmensnek a fogadására. A hajózók közül sokan a Nemzetközi Duna Túrán fognak részt venni.
A balkáni helyzet konszolidálódásával megjelenhetnek a kikötőben szerb, horvát, román, bolgár, ukrán, moldován, orosz, stb. jacht-hajósok is. Ez a déli irányú forgalom új szolgáltatások iránti igényt jelenthet, elsősorban nyelvi, kulturális, valamint további speciális szolgáltatásokra. A város multikulturális jellege, hagyományos dunai, balkáni kötődései ezen szolgáltatások kialakítására megfelelő hátteret adnak.
Az érkező turisták tartózkodási idejét növelni, ezzel a városban hagyott pénz mennyiségét növelni tartalmas programokkal, színvonalas szolgáltatásokkal lehet. Ennek érdekében a város és a mohácsi kistérség hagyományos és újonnan kialakítandó turisztikai kínálatát be kell mutatni a jacht-hajósoknak. Ezzel az egész térség idegenforgalmi hatékonysága nőhet, amellett, hogy a kikötői projektté is.
A magyarországi dunai kikötők tapasztalata a „több lábon állás”. A rentábilis üzemeltetés, a rendelkezésre álló kapacitások jobb kihasználtsága igényli a különböző típusú turisztikai tevékenységbe való bekapcsolását a létesítménynek. A kereskedelmi, vendéglátóipari, szállásférőhely értékesítést fel kell kínálni más idegenforgalmi piacokon is.

Mit kell ma egy nemzetközi jacht-kikötőnek tudnia?

A kikötőket a Bécsi Duna-Bizottság minősíti, amit követően a feltételeknek megfelelő kikötő a Nemzetközi Dunai Kikötők sorába kerül. A nemzetközi kikötői rang eléréséhez szükséges alapszolgáltatások a következők:

• 24 órás több nyelvű portaszolgálat fenntartása,
• őrzött kikötő,
• szakszerviz,
• szállás lehetőség a kikötő környékén (minimum 3*-os szolgáltatásokkal),
• megfelelő autóparkoló,
• hajó kiemelő daru (teljes felszerelés 20 tonna teherbírással),
• hajó leeresztő út (sólyapálya),
• kétféle üzemanyag szolgáltatására képes töltőállomás,
• víz, áram, WC, mosdó,
• FM rádióhálózat.

A szükséges feltételek részben már biztosítottak, részben pedig a kialakítás során történhet meg a biztosításuk. A legjelentősebb probléma a megfelelő kategóriájú szálláshely biztosítása.
Mohácson jelenleg a következő kereskedelmi szálláshelyek vannak:
Csele Hotel*** (49 szoba, 106 férőhely, 50 fő befogadásra alkalmas terem),
Révkapu Motel (5 szoba, 14 férőhely),
Szőlőhegyi Panzió (7 szoba, 14 férőhely),
Pegazus Fogadó (6 szoba, 12 férőhely),
Mini Panzió (7 szoba, 14 férőhely),
A három csillagos Hotel Csele a kialakítandó kikötő közvetlen közelében fekszik (800 m), így a kikötő ennek a súlyos feltételnek is meg tud felelni.
A további feltételek közül a szakszerviz biztosításának alapjai meg vannak a Révhajózás műhelyére építve, azt továbbfejlesztve.
Jelenleg Magyarországon a kikötők létesítéséhez 16 szakhatósági engedély szükséges. Ebből fakadóan a kikötő létesítése bürokratikus és költséges. A környezetvédelmi előírások szigorúsága gördít akadályokat például az üzemanyagtöltő állomások létesítésének engedélyezése elé is. A kármentő kialakításának költsége a vízen mintegy duplája a szárazföldinek.

A fenti alapszolgáltatásokon túl a kikötő nyereséges működtetéséhez további kiegészítő szolgáltatások nyújtása járulhat hozzá:

• Franchise szerződés létesítése a Wiking International, nemzetközi szinten jelentős céggel, amelynek jelenleg két magyarországi kikötője van (Szentendre, Óbudai Hajógyári Sziget kikötői),
• minimum 50 férőhelyes kikötő létesítése,
• hajók traileres szállítására alkalmas eszközök fenntartása,
• marina szolgáltatások (fodrászat, mini ABC, mini business központ működtetése),
• hajós iskola működtetése (motorcsónak, vitorlás, evezős és jacht vezetői oktatás, továbbá tengeri elméleti oktatás),
• használt és új hajók eladóterének kialakítása,
• étterem és bár működtetése a kikötőben,
• vízi taxi szolgáltatás.

A jelzett extrák közül a vízi taxi szolgáltatásnak és a hajós iskola működtetésének megvannak az alapjai, ezek jó színvonalon kialakíthatók. A többi szolgáltatás, feltétel kialakításához a menedzsmentnek komoly erőfeszítéseket kell tennie.

Létesítés helye

A tervezett jacht-kikötő az 1447,720 és 1448,040 fkm közötti, jobb parti szakaszon alakítandó ki. A terület, annak központi része a városban „Sokác-rév”-ként ismert, évszázadok óta hagyományosan használt kikötői terület. Közvetlenül a Felszabadulás utcából közelíthető meg, amely a Bm-i Közútkezelő KHT kezelésében lévő, a mohácsi RÉV-hez vezető városi gyűjtőút. A terület a várostesttől egy árvízvédelmi partfallal lehatárolt részen terül el. Funkciója szerint ma részben ún. szeparált kikötő (1447,720-1447,850), részben a Révhajózási vállalat kikötője (1447,850-1448,000).

Üzemeltetési forma

A kikötő üzemeltetésére optimális formának a közhasznú társasági formát javasoljuk. A javasolt szervezeti forma előnyei:

• Önkormányzati tulajdon,
• településfejlesztési, helyi gazdaságfejlesztési hatás,
• innováció terjedés segítése,
• kulturális hatások,
• támogatási rendszerekhez történő hozzáférés hatékonysága így a legnagyobb.

Infrastruktúra és kivitelezés

A tervezett kikötőnek az árvízvédelmi partfal és a Duna közé eső része közművekkel ellátatlan, gondozatlan terület. A Felszabadulás utca mentén a teljes közműellátás biztosított. E vezetékekről láthatók el a tervezett part menti létesítmények. Szükség van a kikötőpontonok, a nyári tároló elektromos energiával és vízzel történő ellátására, a rendezett partszakasz közvilágításának biztosítására. A szerviz és a klubház teljes közmű- és energiaellátást igényel, a téli tárolóhoz elsősorban az elektromos csatlakozás kiépítése szükséges.

Az első ütemben az alap infrastruktúra és a minimális kikötői szolgáltatáshoz szükséges létesítmények épülnek meg.
Az 1448,300 fkm-nél a partszakasz bevédése után egy szolgáltató ponton kerül a vízre (fedélzeti házzal), ehhez kiépülnek a vízvételt és áramellátást biztosító vezetékek, a feljáróhoz a közvilágítás. A mögötte húzódó területen megépül a nyári tároló szín. A jelenlegi lejáró (lejtő) vonalában kiépül egy csörlős sólyapálya a szükséges kocsival. A Révhajózási Vállalat meglévő műhelyében átmenetileg biztosítható bizonyos szintű szervízszolgáltatás az itt kikötő jachtok számára, de a végleges megoldáshoz majd önálló szerviz-műhely építése szükséges.

A második ütemben a szolgáltatások minőségi javítása a cél, emellett ekkor épülne meg a véglegesnek szánt úszóműves kikötő. Ennek előfeltétele a jelenlegi szeparált kikötő elköltözése (A tervek szerint jövő évben megkezdődik a Mohácsi Határkikötő építése, itt lesz az új helye a szükségkikötőnek), valamint a part egy szakaszának bevédése kőszórással.
Az úszóműves kikötő tervezett helye az 1447,720 -1447,850 fkm között van. Modul elemekből, bővíthetően kell megépíteni, minimális befogadóképessége 50 fh. A kikötő közvetlen közelében valósul meg a hajó kiemelő daru, maximális teljesítménye 20 to.
Megvalósulása után a szolgáltató pontonon lehetőség nyílik az üzemanyagtöltő-állomás kialakítására. Felszíni tartályos vízi töltőállomás létesül itt. A töltőállomás úgy kerül kialakításra, hogy minimum három féle üzemanyagfajta felvételére legyen lehetőség.
Ebben az ütemben épülnek meg a jelenlegi műhely közvetlen szomszédságában a szerviz-műhely, a szociális létesítmények s itt lesz kialakítható az első téli tárolóépület.
Ezzel a parti, partközeli létesítmények építése befejeződik, megvalósítható tehát a part végső tereprendezése és parkosítása is.

A harmadik ütemben a műhely mögött, a jelenlegi strandfürdő öltözőépületének átalakításával, téliesítésével lesz kialakítható a klubház, az épület tetőráépítésével pedig szálláshelyek is építhetők majd több, mint 200 m2 területen. A harmadik ütemben megvalósuló klubházban kerül véglegesen elhelyezésre a 24 órás, több nyelvű portaszolgálat. A harmadik ütem megépüléséig a portaszolgálatot a közeli hotelben biztosítja a kikötő a vendégek részére.
Ezzel az épülettel szemben – ha szükség van rá – újabb téli tároló építhető. A későbbi bővítéshez a terület biztosított. Terep- és környezetrendezés után itt lesz lehetőség a gépjárműparkolók kialakítására.

Az egyes épületek

1. Szerviz-műhely
2. Nyári tároló szín
3. Téli tároló I.
4. Téli tároló II
5. Klubház

Háttérinformációk

A kikötőfunkciók Mohácson – múlt és jelen

Mohács városa 900 éves Duna menti település. Múltja, élete, jövője szorosan összefonódik, összefonódott a folyammal. A Duna kettészeli a város mai közigazgatási területét. A történelmi városrész a folyó jobb partján húzódik, több kilóméter hosszan a folyóhoz simulva.
A XIX. században a gőzhajózás, a folyami áruszállítás fejlődése hozott jelentős változást a város életébe, fejlődésébe. 1831-ben jelent meg a városban a Duna Gőzhajózási Társaság (DGT). A mohácsi kikötő forgalma ekkoriban az országban Pest, Buda, Pozsony és Komárom után következett. Fő árucikkei a só, fenyőfa, mezőgazdasági termékek, később pedig a mecseki szén lett. 1878-ra a kikötő személyforgalma az országban már a legnagyobb volt, az áruszállításban pedig csak a győri kikötőé előzte meg.
A XX. században a belvízi hajózás jelentősége egyre csökkent. A második világháborúig alacsony szinten, de továbbra is az ország egyik legfontosabb kikötője maradt. A világháború után azonban a közlekedési struktúra átalakulásával csökkent a folyamhajózás jelentősége. A kikötő kihasználtsága 30-50%-ra esett vissza az 1960-as évekre.
A kikötő kezelése az önkormányzati tulajdonú Révhajózási KFT kezében van. A cég több, a Dunához, a turizmushoz kapcsolódó tevékenységet is folytat.
A cég alaptevékenysége a kompozás. Ezentúl több kiegészítő tevékenységet is folytat: sétahajózás szervezése a Dunán, motel működtetése, vendéglátóhely működtetése.
A vállalkozás foglalkozik eseti jelleggel jacht-turisták fogadásával is. Jelenleg is tagja a Magyar Dunai Yachtkikötők Egyesületének.

A vízi turizmus a Dunán 1993-ig

Már a rendszerváltás előtt számottevő motorcsónak és jachtforgalom volt a Dunán. A magyar szakaszon összesen 28 jachtkikötő létesült. Például Mohácson évi 2000-2500 jacht és motorcsónak áthaladását regisztrálta a határőrség.

Mára már komoly hagyományokkal rendelkezik a Nemzetközi Dunatúra, amelynek teljes hossza 2080 km, a magyarországi szakaszra korábban 600-800 fő érkezett és mintegy 450 fő haladt tovább Horvátország felé.

A Rajna-Majna-Duna nemzetközi vízi úttá nyilvánítása további kedvező hatást gyakorolt a jachtturizmus fellendüléséhez. Mindenki nagy várakozással tekintett a jövőbe, és várta a további forgalomnövekedést. 1992-ben megalakult a Magyar Dunai Yachtkikötők Egyesülete, amely a Duna vonalán 40 kikötőt tömörített magában.

A jelenlegi helyzet

1993-ban megkezdödőtt a Bős-Nagymarosi Vízlépcső építése, valamint ebben az időszakban robbant ki a Délszláv válság, majd a háború, amely okok miatt az 1992 évhez képest drasztikusan visszaesett az összes vízi jármű forgalom a Dunán.
1995-ben a Határőrség adatai alapján a határon beérkező hajók száma az évtized elejeihez képest hetedére csökkent. 1996 óta a forgalom fokozatosan növekszik.
A korábbi 40 jachtkikötőből jelenleg 11 működik (Gönyü, Neszmély, Esztergom, Szentendre, Budapest (Óbuda és Budafok-Háros, 2002-ben további kikötő nyílik Lágymányoson), Tököl, Dunaújváros, Dunaföldvár, Paks, Baja területén), a többi a forgalom drasztikus hanyatlása következtében veszteségessé vált és bezárt. Az ideálisnál és az egy nap alatt kényelmesen megtehetőnél nagyobb a távolság közöttük, azaz megszakadt az a szolgáltatási lánc, ami a kellemes túrázáshoz szükséges lenne. (További nehézséget okoz, hogy Bécset követően a következő üzemanyagtöltő állomás Budapesten van, ezt követően pedig dél felé már több tankolási lehetőség nincsen.)
A budapesti óbudai Wiking Marina Yachtkikötő statisztikái szerint a 150 férőhellyel rendelkező kikötőben többnyire magyarok tulajdonában lévő hajók állomásoznak állandó jelleggel, a forgalom mintegy 10%-a érkezik külföldről, akik hajóikat kikötve átlag 3-4 napot töltenek Magyarországon. A külföldiek közül jelenleg néhányan a kikötő ajánlásának köszönhetően dél felé Gemenc vonzereje miatt haladnak tovább. Jellemzően azonban a kikötői szolgáltatások alacsony színvonala, esetleges hiányosságai miatt és a hiányzó üzemanyagtöltő állomások miatt sokukat elriaszt a Budapesttől dél felé irányuló hajózástól.
A ĉunovoi duzzasztómű megépítésével megszűnt a Mosoni-Duna közvetlen kapcsolata az Öreg-Dunával, emiatt Győr és térsége kiesik a jachtok útvonalából.
A fentiek következtében jelenleg a jachtok Komáromig a Duna bal partján kénytelenek közlekedni, csak ezt követően térhetnek át a jobb partra, tehát Magyarország területére. Ennek oka továbbá, hogy vízi határátkelőhely csak Komáromban található, a Dunán feljebb erre jelenleg nincsen mód.
A jelenlegi adottságokat befolyásoló tényezők, a tervezés keretei:
1998. márciusában készült egy előterjesztés az Országos Idegenforgalmi Bizottság részére, amely részletesen ismerteti a vízi turizmus hazai helyzetét, a dunai forgalom korlátozó tényezőit. Az előterjesztésben megfogalmazott programok végrehajtása politikai döntéseket tesz szükségessé, amelyek alapvetően befolyásolják a dunai jachtturizmus további fejlődési lehetőségeit.
A Délszláv váltság rendeződésével, valamint a hídroncsok kiemelésével ismét megnyílik a lehetőség a Duna alsóbb szakaszainak biztonságos hajózására, tehát várhatóan 2003-tól folyamatos forgalom növekedés várható a Duna alsó szakaszain is.
Az 1998-ban kiadott Országos Területfejlesztési Koncepcióban 5 jachtkikötő (Mosonmagyaróvár, Ásványráró, Kisoroszi és Tass), 9 jachtbázis (Rajka, Gönyü, Szob, Budapest, Dunaújváros, Fadd-Dombori, Baja és Mohács) és 2 nemzetközi jachtbázis (Komárom és Esztergom) működtetése javasolt.
További nehézségek merülnek fel az erőteljes szlovák marketing tevékenység miatt, mivel a marketing eszközökben kihasználják a magyarországi nehézségeket, a hajókat letáborozásra késztetik a pozsonyi két 500-500 vízi jármű befogadását lehetővé tevő jachtkikötőkben, valamint a bősi C-variáns felett további kikötő építése van folyamatban 1000 vízi jármű befogadására.

Fejlesztési tervek a dunai jachthajózás területén

2002. május 28-án a Wiking Marina Jacht Club vezetőjével készített friss interjú szerint Budapesten 2002-ben további kikötő nyílik Lágymányos területén, valamint közép távon tervezik egy nagy befogadóképességű, 150 hajó befogadására alkalmas, magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtó kikötő megépítését a Népsziget területén.
További fejlesztésekről egyenlőre nem esett szó. Budapest, ezekkel a fejlesztésekkel megalapozza a régóta kívánt magas minőségű szolgáltatásokat nyújtó kikötőhálózat alapját, amelyre természetesen Budapest a legalkalmasabb jelenleg Magyarországon.
A korábban felvázolt fejlődési lehetőségek (hídroncsok eltávolítása a Dunából déli határszomszédunk területén), újra megnyitják a lehetőséget a korlátlan hajózásra, tehát a kikötők nem lesznek egymást piacról kiszorító versenytársak.
Budapesttől délre jelenleg nincsen magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtó kikötő a Dunán, a mohácsi kikötő fejlesztésével a Budapestig eljövő jachtozókat tovább lehet csábítani egy nemzetközi színvonalú és nemzetközileg elfogadott kikötő kialakításával, feltéve, hogy a déli határszakaszon a politikai helyzet stabil marad. További szempont lenne Budapest és Mohács között a bajai, paksi, dunaföldvári kikötők szolgáltatás színvonalának emelése, palettájának szélesítése, amelyek további ösztönzésként hatnának a déli határ felé csábulásnak.

A kikötők által jelenleg nyújtott szolgáltatások palettája

A jelenlegi hajókikötők rendkívül nagy szóródást mutatnak a nyújtott szolgáltatások területén.
A kikötők alapszolgáltatásai: sólya, szennyvíz, ivóvíz, telefon, fax, postai szolgáltatás, áram, üzemanyag (általában kannás megoldás az engedélyeztetési eljárás bonyolultsága és a környezetvédelmi előírások betartása miatt).
A fentieken túl Pakson lehetőség van étkezésre, éjszaka őrzött és ipari kamerával védett parkolási, tisztálkodási lehetőség igénybevételére.
Baján az alapszolgáltatásokon túl szervízelésre nyílik lehetőség, továbbá angol és német nyelvű kiszolgálás biztosított, tartós és napi hajótárolás megoldott. A kikötő csupán a nyári szezonban tart nyitva.
Mohácson a hajók fogadásán túl napi programok szervezése is biztosított, valamint a személyzet horvát nyelvtudással is rendelkezik. Ezen felül napos túrákat szerveznek a Gemenci erdő területére, amely megalapozza a kikötő további fejlesztését, mivel a túrák szervezése a kikötő több lábon állását, szolgáltatásainak diverzitását biztosíthatja.
A budapesti és a szentendrei kikötők esetében az alapszolgáltatásokon túl széles palettájú egyéb szolgáltatások igénybevételére nyílik lehetőség. vitorlás, motorcsónak és jachtoktatás, vizsgáztatás, továbbá egész éves nyitva tartással rendelkezik, amely lehetővé teszi a téli (24 órás őrzött) tárolást. A Wiking Marina két kikötője rendelkezik teljes marina rendszerrel (több nyelvű portaszolgálat fenntartása, szállás lehetőség a kikötő környékén, autóparkoló, hajó kiemelő daru, UKW rádióhálózat, fodrászat, mini ABC, mini business központ működtetése). Az említetteken túl a budapesti Hajógyári szigeti Wiking Marina Club további kiegészítő szolgáltatásokat nyújt: hajók traileres szállítására alkalmas eszközök fenntartása, használt és új hajók eladása, bérbe adása, étterem és bár működtetése a kikötőben, vízi taxi szolgáltatás, valamint igény szerint budapesti idegenvezetés, vízi mentő tanfolyam.